Gyakori kérdések az ESD világából

Ezen a területen gyakori kérdéseket talál, amiket a gyakorlatban sokszor feltesznek nekünk. Kérdéseit szíveskedjen a következő email címre küldeni: FAQ@stat-x.com. A gyakoriságtól függően egyénileg válaszolunk rájuk, vagy név nélkül feltesszük őket a honlapra.

Miért ne földelhetném le a kerekes kocsimat egy szállítólánccal?
Okozhat-e egy leföldelt fémpolc ESD hibát?
Miért nem földelhetem le a szigetelő felületeimet egyszerűen egy kábellel?

Miért ne földelhetném le a kerekes kocsimat egy szállítólánccal?

Válasz: A szállítóláncok megbízhatatlan levezetési útvonalak. A lánc súlyától, a kerék sebességétől és a padló egyenenetlenségétől függően nem jön létre elég érintkezés a padlóval. Minél nehezebb a lánc, annál több kosz gyűlik össze a nap folyamán, ami tovább csökkenti a padlóval való kapcsolatot. A könnyebb lánc pedig csak csak ritkán fekszik laposan a padlón a szállítás alatt. Egy bejárópróbával jól lehet dokumentálni ezt a viselkedést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a láncok néhány nap után már nem, vagy csak mérsékelten tudnak földelést biztosítani.

Megoldás: Legalább 2 ESD-s kerék levezetőképes padlóval olcsóbb, tartósabb és „auditbiztos”.

Okozhat-e egy leföldelt fémpolc ESD hibát?

Egy ónozott fémpolc egy 1MOhm-os biztonsági ellenállással rendelkező földelőkábellel van csatlakoztatva a potenciálkiegyenlítéshez. Miért vannak itt mégis ESD-meghibásodások?

Válasz: A fémpolcrendszer nagy elektromos kapacitása miatt. Amint egy feltöltött elektronikus szerkezeti egység egy fémes polcrekeszbe kerül, a polc kapacitása sokkal nagyobb lesz, mint az alkatrészé. A kettő közötti első érintkezéskor máris potenciálkiegyenlítődés következik be az alkatrész és a polc között.

Megoldás: A felületnek, amire a szerkezeti egységet rakjuk disszípatívnak kell lennie. Erre jók például a szintetikus kaucsukburkolatok. Amennyiben a fémpolcot már leföldelték, akkor már nem kell kábellel újra leföldelni a burkolatokat.

Miért nem földelhetem le a szigetelő felületeimet egyszerűen egy kábellel?

Válasz: Először is szeretnénk fölhívni a figyelmet egy gyakori nyelvi tévedésre: A „szigetelő” szót a különböző iparágakban másként használják, gyakran egy túl magas elektromos ellenállást értenek alatta. A villanyszerelőknek a megaohm-os ellenállással rendelkező anyagok számítanak szigetelőnek. Az ESD-világban a 100Gigaohm feletti anyagok számítanak szigetelőnek, a műanyagtechnikusok pedig még magasabb értékről beszélnek. Az anyag elektromos ellenállásától függően a töltés földelővezetéken keresztüli leépítése különböző ideig tart. A vezetőképes anyagok kb 0,2 másodperc alatt vezetnek le 1000 voltot 100 voltra, a levezetőképes anyagok a fajtájuktól és a környezeti feltételektől függően legfeljebb 2 másodpercig dolgoznak. Az ESD-szigetelő anyagok olyan lassan építik le a töltést, ami már ESD-szemszögből nem elfogadható. Ebből következhet a tartós elektrosztatikus feltöltődés.

Megoldás: Az érintett felületeket cserélje le ESD-anyagra, vagy használjon ionizációt.