Kivel nem fordult még elő, hogy az ajtókilincs megérintésekor összerándult? 
Ki ne ismerné azt a hangot és érzést, amit a sötétben levetett pulóver szikrája okoz?
Ezek az apró villámok ugyanazon fizikai forrásból erednek, mint a nyári égboltból lecsapó hatalmas energiájú társaik. A szakemberek ezt a jelenséget elektrosztatikus kisülésnek hívják.
Napjainkra megtanultuk, hogyan használjuk ki a villamosság ilyen típusú megjelenési formáit.
A fénymásolóban az elektrosztatikusan feltöltött részecskék továbbítják a festéket a papírlapra, a festékszórásban ugyanezek az erők viszik fel a molekulákat a védendő felületre – és ez csak két lehetséges példa a számtalan további felhasználási lehetőségből.

ESD esemény előtt


ESD esemény után

Hogyan befolyásolja az elektrosztatikus kisülés (ESD) a félvezetőket?

Az elektronikai alkatelemek néhány Volt üzemi feszültségen működnek. Az elektrosztatikus feltöltődés viszont akár több ezer Voltot is elérhet.

Ekkora feszültség kisülésekor a villamosan vezetőképes alkatrészeken rövid ideig nagy áramok folynak,

amelyek a nyomtatott áramköröket átégethetik. A nagy feszültség átütheti a MOS félvezetők belső oxidrétegeit is. A keletkezett kráter maradandó károsodás, ami az alkatelem működését bizonytalanná teszi, sőt akár annak tönkremeneteléhez vezethet.

Az esetek többségében az alkatelemek túlélik a behatást és a végellenőrzés alkalmával működőképesnek mutatkoznak. A használat során azonban az üzemzavarok előbb-utóbb visszatérően jelentkeznek, és ez a megnövekedett javítási költségekben nyilvánul meg. Ezek a későbbiekben előforduló hiányosságok a „vándorló-“ vagy „rejtett-hiba“ néven jellemezhetők.

Az elektrosztatikus kisülések sokféle kárt okozhatnak. Tönkre tehetik az alkatelemeket, az áramköröket és magát a terméket is! Mivel a feltöltődés főként súrlódás útján keletkezik kimondhatjuk, hogy a nagy érzékenységű elektronikai eszközökre nézve a legnagyobb kockázatot maga az ember jelenti.

(Lásd az ábrát!)

Minden rossz alkatrész további költségnövekedés forrása, ami a beérkező áru átvételekor még csekélynek tűnik. Ha beépült és a hiba a végellenőrzéskor derül ki, máris az érkező árukezelési költség duplájával számolhatunk. Amennyiben az üzemzavar a felhasználónál jön elő, legalább tízszeres

költségnövekedéssel kell szembe néznünk.