|
Hogyan befolyásolja az elektrosztatikus kisülés (ESD) a félvezetõket?
Az elektronikai alkatelemek néhány Volt üzemi feszültségen mûködnek. Az elektrosztatikus feltöltõdés viszont akár több ezer Voltot is elérhet.
Ekkora feszültség kisülésekor a villamosan vezetõképes alkatrészeken rövid ideig nagy áramok folynak,
amelyek a nyomtatott áramköröket átégethetik. A nagy feszültség átütheti a MOS félvezetõk belsõ oxidrétegeit is. A keletkezett kráter maradandó károsodás, ami az alkatelem mûködését bizonytalanná teszi, sõt akár annak tönkremeneteléhez vezethet.
Az esetek többségében az alkatelemek túlélik a behatást és a végellenõrzés alkalmával mûködõképesnek mutatkoznak. A használat során azonban az üzemzavarok elõbb-utóbb visszatérõen jelentkeznek, és ez a megnövekedett javítási költségekben nyilvánul meg. Ezek a késõbbiekben elõforduló hiányosságok a „vándorló-“ vagy „rejtett-hiba“ néven jellemezhetõk.
Az elektrosztatikus kisülések sokféle kárt okozhatnak. Tönkre tehetik az alkatelemeket, az áramköröket és magát a terméket is! Mivel a feltöltõdés fõként súrlódás útján keletkezik kimondhatjuk, hogy a nagy érzékenységû elektronikai eszközökre nézve a legnagyobb kockázatot maga az ember jelenti.
(Lásd az ábrát!)
Minden rossz alkatrész további költségnövekedés forrása, ami a beérkezõ áru átvételekor még csekélynek tûnik. Ha beépült és a hiba a végellenõrzéskor derül ki, máris az érkezõ árukezelési költség duplájával számolhatunk. Amennyiben az üzemzavar a felhasználónál jön elõ, legalább tízszeres
költségnövekedéssel kell szembe néznünk.
|